...nagyinak, aki alig ment el, máris nagyon hiányolja a kis törpéjét. Aki nem is az övé,mert az enyém:)Kicsit káosz van még a napi rutin körül, ami nem is csoda, hiszen ez még mindig csak a negyedik nap itthon és az élete nyolcadik napja, így nem várok csodákat.
De, szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal jobb a helyzet, mint amire én a sok elbeszélés után számítottam, amik hulla fáradt anyukákról, kimerült apukákról, folytonos éjszakázásról, sok-sok sírásról és küzdelemről szóltak.
Nálunk az evés után alvás jön,azután pedig evés, és ez így megy, egész nap.
Az első napokban bevezetett "rutin", hogy szopi előtt pelenkacsere és köldökcsonk-ápolás van, utána fél óra kb az evés, pont elég ahhoz, hogy annyira felébredjen a kis makifej, hogy utána akár egy-két órán át is ébren maradjon. Ilyenkor csak az különbözteti meg az alvó önmagától, hogy nyitva vannak a szemei, de ugyanúgy fekszik és piheg a vállamon. Nagyjából 4 órákat alszik,éjszaka már másodszor aludt 6 órát egyhuzamban.
A sárgasága határozottan jobb.
Tudom, hogy nem lenne szabad, de imádom amikor rajtam van büfi után, olyan jó beledugni az orrom a kis nyakába és szaglászni ezt a meseillatot. Nem nagyon van erőm letenni, mert olyankor érzem igazán, hogy én vagyok az egyik, aki bármikor meg tudja és meg is fogja majd nyugtatni.
Apa varázs hangja tovább működik. Anno engem is ez kábított el, amikor meghallottam István hangját, menthetetlen voltam. Ez most a kislánynál is áll...báááármilyen nagyon sír (bár sírni nem tud, inkább nyekereg vagy lila fejjel, hangtalan visít), ha Apa betoppan és elkezd hozzá beszélni, leáll a kalimpálással, kiterül és a kis szemeit arra fordítja, amerről a hang jön.
Ez is megnyugtató, mert el kell mennünk fülvizsgálatra, a kórházban ugyanis rossz lett az egyik fülén a teszt, de valószínűleg csak azért, mert az ott levő magzatmáz még nem szívódott fel.
Dehát kérem, ez a gyerek hall...:)
Én is kezdek rendeződni, tegnap kiszedtem a varrataim, hogy végre letusolhassak rendesen egy hét után, de mégsem sikerült ezt még aznap végrehajtani, mert a sebem a damil helyén elkezdett szépen kitisztulni, és folyton cserélgetnem kellett rajta a kötést. Nem mertem megkockáztatni.
Viszont a mai nap fénypontja ez volt...
Tusolás...
Körömvágás...
Arckrémezés...
Az élet apróbb örömei a nagy Öröm mellett, aki az ágyon alszik most is...
De jo hirek!!! Gratulalok kis csöppségetekhez!
VálaszTörlésEz a talpacska világbajnok fotó! Én bekeretezném!
VálaszTörlésPuszi a hasikótokra, és csak kenőcsözzél rendbejön ne félj!