92.fejezet - Készül az étkező

Lehet valami ebben a fészekrakó ösztönben, bár már úgy érzem,elértem a fizikai határaimat, így a háló-gyerekszoba és az étkező után kicsit leállok...
Lássuk, hogy is alakult az étkező.

Adott volt egy vörös Dulux falú kis hall, ahol anno a számítógép asztal volt, és ami olyan sötét, hogy nappal is lámpát kellett gyújtani benne, és elnézést a homály képért, de ebből is látszik,vaku nélkül semmire sem mentem...vakuzni a színek torzulása miatt nem szeretek,nem olyan jó a gépem sajna..

A koncepció lényege az volt, hogy ezt mindenképp ki kell világosítani és mivel maradt a hálószobából egy kevés tapéta meg valamivel több festék ebben a tökjó színben,nem volt kérdés, hogy azt a stílust folytatjuk tovább az ajtón kívül is. A tapétából csak maradékok voltak, minden tekercsből valamennyi, így a legkisebb veszteséggel járó méret szabta meg, hogy 90 cm magasságig fusson majd fel a falra. Ez épp jó,mert a díszlécnek nem tudjuk neki tolni a székeket, mert az már fölöttük van.
Kezdődött a folyamat azzal, hogy le kellett verni a mennyezetet, mert táblákban hullott le a hat éves glettelés, ami szégyen.

Az ilyen "szakembernek" kezét-lábát törném, mert nem kevés munkadíjat kért.




















Legalább annyi előnye volt, hogy nem kellett megküzdeni vele, simán le lehetett tolni az egészet, nagyobb erőlködés nélkül. Utána polisztirol álmennyezetet ragasztottunk fel a kis költségvetés miatt, ha nagyon sok pénzünk lett volna rá, jöhetett volna a gipszkarton:)De ugye az több tízezres tétel...a PS meg 2000 Ft volt kb.

Utána jött a falra a két réteg mélyalapozó, mert a vörös Dulux is lejött, ahol hozzáért bármi, szóval jól meg kellett kötni a következő réteg előtt. Úgy nézett ki a fal utána...megfolyt rajta ez a fényes bevonat, nem részletezem...a felhordás után egy nap pihi,amíg teljesen meg nem száradt.

Másnap következhetett a fehér festés. Sima higítatlan Héra került fel, ami ugye más szerkezet, de az alapozó miatt egész jól megtapadt. Hozzátenném, négy rétegben vittük fel,így is átüt még a vörös itt-ott halványan. Majd egyszer,ha lesz újra energiám,még kétszer átkenem..:)

A régi étkezőasztal asztallapja 1 méteres, pont jó volt volt bekenni a 90 cm-es tapétadarabokat. A gyakorlatból kicsit kijöttünk,nem vártunk eleget azzal, hogy felszívja a tapéta anyaga a ragasztót,miután bekentük,ezért felhólyagosodott az első két csík,de aztán kijavítottuk, miután leesett, hogy hol rontottuk el.

A maszatos tapéta felkerülése után már azért szemmel láthatóan világosabb lett és sokkal kellemesebb is, bár a maszatos tapéta látványa nem egészen hagyott nyugodni, mégis ilyen állapotában ünnepeltük meg a szülinapom. De olyan jó érzés volt, hogy mi csináltuk...és hogy haladunk...

Újabb nap pihi, amíg megszáradt a tapéta és meghúzott eléggé a hólyagok miatt, amik a száradás folyamán szépen visszahúzódtak (ilyet egyébként a festék is csinált a falon).

Ami hólyag nem tűnt el, azt felvágtam a sniccerrel, kihajtottam két oldalra, és újra bekentem ragasztóval,aztán visszasimítottam és egyáltalán nem látszott belőle semmi. A festés után meg végképp...
Következett a barnás árnyalat felvitele a tapétára. Ez volt a legkényelmese

bb munka, ez csak két réteget jelentett, és ülve megoldottam, még szerettem is...

Vettünk a hálóba anno díszléceket, de nem használtuk fel, mert mennyezet alá kellett volna,ez meg nem sarokba való volt, így találtuk ki, hogy akkor legyen ezzel elválasztva a két megoldás, és akkor nem megy kárba semmi, a lécek sem.

De itt megint kellett várni egy napot, hogy teljesen megszáradjon minden. Már jól kijött a két textúra közötti különbség és a tervezett léc miatt arra sem kellett nagyon ügyelnem, hogy egyenes csík legyen a teteje.
Bár,ha ez lett volna a cél, egy sima maszkoló szalag segített volna...valami szélesebb típus.
A mennyezet ragasztásakor megmaradt ragasztót szépen rákentük a lécekre, gérvágó híján nagyjából 45 fokban levágtuk sniccerrel a sarkokat, persze még csak véletlenül sem stimmeltek, hiszen egy panelban nem derékszögűek a sarkok. Ezt orvosolandó István vett fehér akrilt, ezt a kinyomhatós fajtát,kihúzta vele a hézagokat, vizes ujjal elhúzta és máris tökéletes volt.

Elvileg ez a fajta akril is és a léc is festhető, így ha menet közben maszatos, könnyedén ki lehet javítani. Mint ahogy tulajdonképpen bármelyik munkafolyamatot itt menet közben, mert egyik sem volt olyan, hogy elsőre tökéletesnek kellene lennie.



Mostmár csak a tálaló szekrények hiányoznak, a polcok, a tükör, az óra a falra, az apróságok, egyszóval a dekor... olyan szép lett! És a mi munkánk...és nem került sokba igazán, hiszen mindenhez maradékot használtunk fel.