2011. január 7., péntek

31.fejezet

























Pontosan tudom,mikor fogant a gyermekem. Október 9-én.
Csak mert éreztem. Valahogyan más volt az egész, ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a Szépség és a szörny végén a Herceg átváltozik abban a csillogó fényben.Nos, aznap éni s ilyen fényben éreztem magam és túlcsorduló boldogságot éltem át.
Úgyhogy eszerint a számítás szerint január elsején töltöttük Babszemmel a 12. hetet.

A doktornő szerint, akihez először mentem, egy héttel kevesebb vagyok, szerinte csak január 8-án fogjuk tölteni az első trimesztert,de ez engem hidegen hagy,hiszen én tudom,amit tudok.És ahogyan ezt már korábban tapasztaltam, egy anya mindent tud.:)

Szóval, itt az első trimeszter végén itt az ideje az első pocakfotónak, ami már némi kis dudort mutat az alaphelyzethez képest.Ha nem tudnám,hogy babát várok, és nem undorodnék az édestől már három hónapja,azt hihetném,hogy kicsit túlzásba vittem a bejglit karácsonykor.

10 megjegyzés:

  1. Nagyon aranyos a pocid. Irigyellek érte!!! Nagyon sok boldogságot és kitartást neked és a picinek is :-)
    Gratulálok!

    VálaszTörlés
  2. Aranyos..
    "Tyűűűűű mindenkit akit ismerek és most terhes édességundora van:D"

    VálaszTörlés
  3. Nagyon helyes pocak! Csak így tovább! :)

    VálaszTörlés
  4. Igen, most még csak kis pocak, de majd meglódul! :D Várom a többi fotót, ahogy gömbölyödik! :D

    VálaszTörlés
  5. Banyek, milyen vékony vagy (girnyót akartam írni:D:D:D)!!!
    Csini a kockahasad, én még csak az izmokat látom;)
    Az okt 9 meg jó nap, a házassági évfordulónk;)

    VálaszTörlés
  6. De aranyos! :)
    Érdekes amúgy, hogy mire van étvágyad.. én minden hónapban rosszul vagyok, de rájöttem, hogy bármennyire nem kívánom, az édességtől mindig kicsit rendbe jövök :D

    VálaszTörlés
  7. Étvágyam mire van?Hát most bevállalom,de nem vagyok rá feltétlen büszke,hogy mindig azt ettem,amit megkívántam.Volt,hogy egy héten minden nap ettem egy (két) sajtburgert a burger kingben,mert épp azért tudtam volna ölni:)

    Mostanában valahogy lecsillapodott bennem a farkas, és már szinte semmit nem kívánok,és nem is vagyok éhes.Ha éhes vagyok,először mostmár inkább iszom,ha van rá lehetőségem,akkor egy frissen facsart gyümölcslét.Az lett az új kedvencem:)
    Meg a tejbegríz...
    Meg a sós dolgok,de a nasst kezdem nagyon megutálni, a csipsz,pattogatott kukorica,tökmag azelőtt favorit volt,most meg egyik sem kell,és az édes sem...
    Szerintem szólt Babszem,hogy jobb lenne leállni,mert így megfullad odabent:)
    Csilla,vékony..:D Most 78 kiló vagyok,voltam 63 is:D
    Szandi,remélem,nem bánod,hogy kitettem a visszaszámlálót,Tőled vettem az ötletet hozzá:)Ééédes a blogod,olvasom ám:)

    VálaszTörlés
  8. Ééévi,azért baromi sokan örülnének ám,ha 63 kg-osan (majdnem azt írtam évesen..:D) ilyen hasuk lenne, nem hogy 78 kg-osan :)) Alig várom a többi pocak fotót! A végén majd csinálhatsz belőle egy animációt (gif-et), tök vicces lesz :D
    csak ahhoz nagyjából ugyanúgy kellene beállnod :)

    VálaszTörlés
  9. Kedves Évi:)
    Nem hiszem,hogy így rá nézésre tudnád,hogy kivagyok én. Katona Bettina vagyok,nyáron kis testvérem születésekor megajándékoztad anyukámat egy édes muffinos kulcstartóval:)
    A ma 7 hónapos Hanna éppen itt fekszik elalélva a fa alatt.
    Öcsim most szolt nekem,hogy egy picurka fejlődik a pocidba.
    Annyira megörültem neki,hogy ki se tudom fejezni magamat!Anyumnak is elmeséltem,és ő is megörült nagyon:)
    Sok-sok boldogságot kívánunk!
    Egy picurinál szebb dolgot a világon nem nagyon lehet találni.Mi csak tudjuk itthon.Minden egyes napunkat megédesíti az,hogy látjuk ahogyan napról-napra növekszik benne az értelem.
    Éppen ma fedeztük fel a 3 kibúvó fogacskáját:)
    és tegnap evett először az etető székében!
    Ezek az élmények,más kívül állónak unalmas,és semmilyen lenne,de nekünk(és nem sokká neked is) a világot fog jelenteni!

    a pocakod nagyon édes!nem sokká még nagyobb lesz!
    várom a következő képeket!:)

    VálaszTörlés