2010. november 28., vasárnap

15.fejezet

Ott tartottam tehát,hogy a pocakomban volt már Babszem, persze nekem erről csak halvány sejtéseim voltak,miután 8. napja késett a menstruációm.
Steve-nél töltöttem azt a hétvégét és tulajdonképpen nem is úgy mondanám,hogy aggódtam, inkább úgy fogalmaznék, nagyon szerettem volna bizonyos lenni.

Két héttel korábban volt már reggelem,amikor felkeltem, mint máskor, odaültem az asztalhoz, mint máskor és nekiálltam dolgozni. De egyik pillanatról a másikra olyan rosszullét jött rám,hogy azt hittem,elájulok. Mély levegőket vettem és egy pár perc múlva elmúlt. Milyen a női (anyai) ösztön, az ELSŐ gondolatom ez volt:"Jesszus, tutira terhes vagyok."
Igyekeztem elhessegetni a gondolatot a további napokban, mert nem akartam olyan dologba élni magam, ami még egyáltalán nem biztos. Idővel egyre többször éreztem magam bizonytalanul, néha már egészen rosszul voltam, és egyre többször voltam kénytelen tapasztalni, hogy aznap sem jött meg...még mindig nem jött meg...

Vasárnap átmentem Várpalotára Diához, nála ücsörögtem kicsit, de ott sem voltam már túl jól, viszont olyan jól elbeszélgettünk, hogy elment időközben a vonat, így kénytelen voltam busszal hazajönni. Azt azonban nem kalibráltam bele, hogy a buszon egyetlen ülőhely sem lesz, az út pedig másfél órás és én nem vagyok túl jól.
Eurolines busz volt, leültem a középső ajtónál levő lépcsőre, így viszont nem láttam ki, és egyre rosszabbul lettem.Addig- addig hergeltem magam, amíg ki nem találtam, hogy leszállok a Kosztolányin és elmegyek az Allee-ba,az egyetlen helyre, ahol vasárnap este tesztet tudok szerezni és meg is csináltam.
Remegett a kezem, lábam, amíg vártam az eredményt. Nem tudtam, minek örülnék jobban, mert az egy dolog, hogy valaki kislány kora óta erről álmodik, és egy másik dolog, amikor ez a helyzet kézzelfoghatóan ott van, előtte, és már visszavonhatatlan.
A teszt negatív lett, és valahogy megkönnyebbültem. Az volt a fejemben, hogy legalább még van pár hónapom, hiszen Steve-vel úgy beszéltük meg,márciusban kezdünk el "dolgozni" a baba-projecten.
Felhívtam,hogy elmondjam neki,nem lesz baba, nem tudom mi van, de baba nem lesz, hiszen elvileg ezek a tesztek az menstruáció elmaradásának a napján már kimutatják a terhességet, én meg azon már 9 napja túl voltam, mégsem mutatott semmit.
Azt kérdezte:Ugye,nem vagy szomorú?-Nem vagyok.megkönnyebbültem-válaszoltam, és őszintén így is gondoltam.

De aztán hétfőn sem jött meg és kedden reggel sem, én pedig komolyan aggódni kezdtem, hogy akkor miért fáj a petefészkem, miért nem jön meg, és miért nem vagyok terhes...Hat órát vártam a váróban a nőgyógyásznál, mert a magánorvosomnál erre az évre már nem volt időpont.Én tudni akartam mi van. Minél előbb.

Amikor bejutottam, megvizsgált a doktornő, úgy találta, hogy legnagyobbrészt rendben vagyok,csak van egy csúnya fertőzésem, a fájdalom emiatt lehet.Az UH csak azt mutatta,hogy a nyálkahártya meg van vastagodva, de nem látott semmit,ami fogantatásra utalna. Elképzelhetőnek tartotta, hogy ebben megbújhatott a baba, ezért a további beavatkozások előtt elküldött vizeletvizsgálatra, hogy hivatalosan is kizárhassuk a terhességet.Kontrollra rendelt vissza, egy héttel később, a laborlelettel.

Másnap helyett csak csütörtök reggel tudtam levinni a mintát, délután háromra mehettem az eredményért.

4 megjegyzés:

  1. A filmeknel is mindig a legizgalmasabb resznel hadjak abba. :)

    VálaszTörlés
  2. Írjál már, lerágtam a körmeimet!:)
    (amúgy ha napjainkhoz érünk, átmész majd babásblogba, az tökjó lenne:)

    VálaszTörlés
  3. Naaaaa!
    Kíváncsian várjuk a folytatást! :)

    (Amúgy én is neten - a legprimitívebb chatoldalon - ismerkedtem meg az én drága szerelmemmel még 2005-ben. Azóta már volt esküvő és most itt játszik mellettem a 9,5 hónapos kislányunk.)

    VálaszTörlés