Annácska szépen nődögél, legalábbis,ha abból indulok ki, hogy egyre erősebb rugdalózást érzek. A múltkor, amikor a hasamon pihentettem a kezem, valami nagyon hegyes dologgal bökte ki a pocakom,nem tudom eldönteni, hogy egy kis könyök volt-e vagy a sarka vagy mi...
Nagyon jól vagyunk, semmi baj, minden a legnagyobb rendben. Letettem az elevitről,mert sok helyről hallottam, hogy nem kell, nincsen rá szükség igazán, úgyhogy gondoltam, kipróbálom.
És nem is kellett csalódnom, sokkal jobban vagyok,nincsen olyan komoly farkaséhségem folyton és az emésztésem is felgyorsult.
Az együttélésünk során azt vettem észre, hogy folyamatosan megy az összecsiszolódás, mindketten nehéz emberek vagyunk, ez naponta kiderül a számunkra. Valahogy mégis napról napra fejlődünk, növünk egymáshoz.
Soha nem tapasztaltam korábban azt, senki mellett, hogy igazán komolyan vette volna, amit mondok, vagy kérek. Ha volt valami, ami nekem nem tetszett, korábban is megmondtam, csak lehet hogy süket fülekre talált.
Apácskától "csak" azt kértem, hogy ne hagyja, hogy ennyire eluralkodjon rajta az idegesség, amikor valami nem sikerül elsőre.
És észrevettem, hogy igenis komolyan dolgozik rajta, hogy változik, hogy türelmesebb, nyugodtabb. És szóvá tettem és mondtam neki, mennyire büszke vagyok rá és mennyire örülök neki,hogy miattam ilyen dolgokkal is foglalkozik, és fejlődik és és és...
Nagyon nagy dolognak tartom.
Én is nagyon sietek a kedvére tenni, ha valami neki nem tetszik, és elmondja, én is alakulok, amennyire tudok. A korábbi tapasztalataim szerint ezzel általában egyedül voltam mindegyik kapcsolatomban.
És most nem...és olyan boldog vagyok!És olyan büszke!
Szia!
VálaszTörlésÉn is tartottam az elevittől, de végig szedtem, köszönhetem neki a dús, nagyon hosszú hajamat is. :) Féltem, hogy a kislányom majd nagyon nagy súllyal fog születni, de nem így lett. Emiatt én minden másnap vettem csak be. Szerintem gondold át, hogy mennyi időre állsz le vele. Csak jó tanácsként írtam neked.
Tuti
Szia!
VálaszTörlésMost értem a végére a blogodnak(ami gondolom még nem a vég). Nagyon tetszik a stílusod, élmény olvasni. Mindennapi romantika :)
De meg kell, hogy mondjam, nem lesz ez így jó, mert az elmúlt 3 órában csak a blogod olvastam, a szakdolgozatommal meg semmit nem haladok. Ez valahogy érdekesebb. Hát hogy lesz belőlem így diplomás ember?