Nagy újdonságot nem mondok el azzal, hogy mi még soha nem voltunk egy-másfél hétnél tovább együtt, és fogalmunk sem lehetett, hogy annak ellenére, amennyire szeretjük egymást, hogyan fog sikerülni az együttélés. Úgy fogant meg a kisbabánk, hogy igazából még nem is tudtuk, mibe vágunk bele.
Mindenki féltett, ezt talán mondanom sem kell, amellett, hogy drukkoltak is, minden alkalommal aggódva kérdezték a telefonban, hogy "Megvagytok?Minden oké?".És én erre mindig mondtam, hogy persze.Semmi gond.
Most, hogy nem kell két naponta valamilyen vizsgálatra menni, kicsit furcsa, hogy nem kell folyton menetre készen állnom, hiszen itthon otthon vagyok. Mostmár egyre jobban. Két hete voltam itt, amikor fel kellett mennem Pestre és úgy alakult, hogy 3 napig ott kellett maradnom, praktikus okokból. Hát nem tudom elmondani, mennyire hiányzott nekem Apácska.
Valahogy azért féltem attól, mi lesz velünk, ha nem lesz rend, ha hatalmas kupleráj lesz a felújítás miatt, de most azon kívül, hogy néha körülnézünk és elszörnyedünk, nem nagyon foglalkozunk vele.
Én főzőcskézek az emberemnek, aki ezt nagyon szereti és igazán élmény, mert mindig olyan lelkesen megdicsér.
Egészen jól berendezkedtem a munkához is, bár ha nekiállok, a kanapét elfoglalom, és ő csak a fotelba tud ülni:)
Minden párnál gond a távirányító felügyelete, valahogy engem egyik tévéműsor sem érdekel annyira, hogy rossz néven vegyem, ha mást akar nézni...komolyan, egészen megszerettem a focit, kosarat, kézit, pókert, amióta itt vagyok:)))
Hamarosan elkészül a hálószoba és jöhet a kényelmesebb rész, amikor már csak" be kell rendezni. És ezzel együtt kezdődhet a kisbaba birodalom kialakítása is, amit meg már nagyon várok!
Tanulság?
Merjetek belevágni, ha azt érzitek, ez az utatok... ha a másik ér annyit, akkor úgyis századrangú kérdés lesz, mit hogyan csinál és megbékéltek a "rossz" szokásaival is, könnyedén.
Hiszen Ő mindennél többet ér. Hogy vannak olyan dolgai, amiket nem bírtok elviselni?Szerintem ilyen nincsen.Van kicsi szánk, megmondjuk, mi zavar. És tudomásul vesszük, hogy nekünk is van sok hibánk, amit meg neki kell elfogadnia.
Ha megvan a szerelem és a tisztelet, akkor nincsen olyan, hogy "Úristen, nem is tudjuk, hogyan fogunk tudni megoldani problémákat, hiszen még sosem próbáltuk!".Csak mert az tökre nem számít, hogy hogyan oldjuk meg, elég, ha tudjuk, meg fogjuk oldani, hiszen ketten együtt mindenre képesek vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése