2011. június 26., vasárnap

97.fejezet - Fokozódó izgalmak

A "legrosszabb" forgatókönyv szerint is csak 20 nap és itt van...itt lesz, aki megváltoztat mindent, akire egész életemben vártam, akiért mindent feladnék, és sok mindent fel is adtam, de kaptam helyette más csodákat...

Mostanában egyre nagyobb hülyeségeket álmodok, minden félelmem elképesztő képtelen álmokban jelenik meg, többek között egy olyanban, ahol a kislányom,amint megszületett, máris remekül beszélt és szörnyen gyorsan kioktatott ("Ne úgy fogjá' máááá'!",stbstb...).

Hamarosan összepakolom a táskám és elköltözöm, vissza Szentendrére, apástul, izgalmastul, mindenestül. Ott várjuk a napot.A mi Napocskánkat.

Sok gondolkodásra ösztönzi ám az embert egy ilyen esemény. Többek között eddig is elcsodálkoztam azon,mennyire gyorsan telik el egy élet, de ez most még fokozottabban van jelen a mindennapjaimban...egyszerűen nem érem fel ép ésszel, hogyan kerültem ide, ennyire közel a végéhez és hol veszett el a kilenc hónap, aminek itt kellett volna lennie a mai nap és az "Apa,kisbabánk lesz!" között.
Aztán azon is elgondolkodtam,mennyien vannak,akik az életüket adnák azért, hogy végre találjanak valakit, aki mellett nyugodtan, boldogan vállalhatnák az anya-szerepet, de egyszerűen a mai felhozatal olyannyira "férges", hogy ritka kincs a megbízható társ. Nem egy, nem két olyan nőt ismerek, akik már kicsúsztak az időből és tudom, hogy bár sok mindent elértek az életben, anyagilag jóval előttem járnak, mégis, talán dobnának mindent egy kisbabáért, egy szerető férjért...és sok olyan lányt, aki még ugyan közel sem késett el, de máris attól fél, mi lesz,ha...

Közéjük tartoztam én is,tavaly áprilisig..úgyhogy tudom,miről beszélek...de az élet olyan gyorsan,olyan nagyot tud változni!

Ezt már ezerszer leírtam,de nem állom meg most se: Abban a pillanatban, ha valaki képes elhinni azt, hogy megérdemli a MÉLTÓ társat, -nem egy tutyimutyi alakot, aki ugyan megbízható,de olyan szinten hoz csak lázba, mintha egy új szőnyeg lenne vagy egy új kaspó- meg is kapja. Arra gondolok, aki miatt az egész világa kifordul a négy sarkából, mert épp olyan, amilyennek ez a lány megálmodta.
Mert alkut kötni nagyon veszélyes.

Azért, mert az a biztos, nem szabad lepaktálni félmegoldásokkal. Egy életre?? Mekkora hiba lenne. Csak azért, mert tudod, hogy cuki meg minden, és bár nem az Igazi, mégse fog átverni.
Ezek a kapcsolatok semmit sem érnek, önmagát becsüli le, aki ilyenben él vagy ilyenbe vágyik.

Igenis megvan mindenki Igazija.
Szóval...kicsit elkalandoztam...

Itt vagyok a szülés/születés csodájának a küszöbén, de egyelőre még nem léptem be. Egy 14 hónappal ezelőtt ha valaki azt mondja, hogy ma ezt fogom gondolni talán kinevetem, de valószínűbb, hogy beutaltatom elmeorvossal.
És mégis.Igaza lett a bolondnak.

Az élet mindenhol utat tör magának. Ki miben hisz, ki hogy nevezi nevén a dolgokat, a lényeg, hogy valamiben higgyen. Abban leginkább, hogy akármi is volt, csak azért volt, hogy most ott lehess, ahol vagy.És értékeld, amid van.
És nem hátra kell nézni, hanem előre.
És minden rendben lesz.

8 megjegyzés:

  1. szeretem amiket és ahogyan gondolsz/ írsz:o)...sokat gondolok Rád...
    Cs. M.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a gondolataid, sok erőt adnak :)

    VálaszTörlés
  3. Nemrég kezdtelek olvasni,pont egy ilyen "férges" után,aki az "igazimnak" álcázta magát!És hiszem,hogy nem véletlenül vezetett a sors a Te blogod felé!Szeretném újra elhinni,hogy létezik ilyen tündérmese!Asszem veszek egy ilyen naplót,és beleírom:BOLDOG SZERETNÉK LENNI! Neked pedig sok boldogságot kívánok a kis családodhoz!Mea

    VálaszTörlés
  4. Pont az utolsó bekezdésre volt ma szükségem! Köszönöm szépen!

    Minden jót kívánok Nektek! :)

    VálaszTörlés
  5. Ronda leszek, most más tollával ékeskedem. Mona szavait biggyeszteném ide. :D

    VálaszTörlés
  6. :)) Már igazán nincsen sok hátra,lányok, és megszületik a közös bébink!:)))

    VálaszTörlés
  7. Van egy mondás:
    Aki mindig hátra fele néz, seggel megy a jövőbe.

    Csodás szülést-születést kívánok!:))

    VálaszTörlés