2011. július 31., vasárnap

104.fejezet - Amikor mindenki imád

Vajon egy kislány egészséges önértékelését hogyan lehet kialakítani? Mert ha az ember folyton csak azt mondogatja neki, hogy ő a legszebb a világon, a végén elhiszi, még ha igaz is, és talán nem marad meg elég szerénynek...valahogy az én anyai szívem és apa vajszíve nem engedik meg, hogy visszafogjuk magunkat és folyton csak dicsérjük, mennyire gyönyörű!

Nem lesz ebből később baj?
Vagy majd ki kellene hangsúlyozni, hogy az rendben van, hogy valaki szép, de a szépség nem minden?:))

4 megjegyzés:

  1. Vérmérséklet kérdése is, hogy egy gyerek mit hisz el. Nekem egész gyerekkoromban azt mondogatták, hogy milyen szép vagyok, mégis egy súlyos önértékelési zavarokkal küszködő felnőtt vált belőlem. Hogy gyerekként szép voltam, azt vallom felnőtt fejjel, de felnőtt önmagamat látva már nem érzek így. Talán azt lenne fontos megtanítani a kicsi lánynak, hogy lehet szép sok arc ezért vagy azért, lehet szép egy duci test, és lehet szép egy nagyon sovány ember is. Nyilván belülről is fakadhat, de ritkán ismerjük meg egy embertársunk belsőjét annyira, hogy attól lássuk szépnek, és nem attól, ami a szemünk előtt van. Öregszünk, változik a testünk, hízunk, fogyunk, lebarnulunk, foltok alakulnak ki rajtunk. Ha megtanulja azt, hogy mindez az élet természetes velejárója, ha elfogadja a szeme sarkában kialakuló ráncokat, akkor nem lesz gond az önértékelésével. És igen, a sok-sok neki szóló dicséret mellé ne felejtsétek dicsérni a világ szépségeit is, csak hogy tudja, nincs egyedül ezzel az adománnyal.

    VálaszTörlés
  2. Szerintem elsősorban a szülő feladata, hogy dicsérje a gyermekét. A világ úgyis megtanítja majd, hogy az élet nem habostorta, legalább otthonról vigyen magával elég muníciót önértékelésből. Az elkényeztetés amúgy sem a dicséretekből fakad, az nevelés kérdése.
    És ki más tartaná tökéletesnek, ha nem Ti?!
    Engem nagyon szigorúan fogtak, de mindig azt hallottam, hogy bármire képes vagyok, bármit elérhetek, ha nagyon akarom és megdolgozom érte. Tudtam hogy a szüleim bármire képesnek tartanak, tehát okos vagyok, szép és tehetséges:)))
    Szóval csak így tovább, Ő is tökéletes, jobb ha minél előbb megtanulja!

    VálaszTörlés
  3. Szia!én igazából a másik blogodat olvasom,ott aztán megpillantottam,hogy a lánykádat Alinkának hívják-úgyhogy meg kellett néznem!:)-az én kislányomat is így hívják,Ő most már 5 és fél éves.Nálunk családi név az Alinka.Megkérdezhetem,hogy Ti hogyan találtatok rá?Egyébként szerintem nyugodtan dicsérd csak mindig a gyönyörűsége,szépséges babádat ameddig csak lehet!Hiszen tényleg gyönyörű!:)ebből tuti nem lesz semmiféle hátránya!
    Örülök,hogy láthattam a másik szépséges Alinkát!:)

    VálaszTörlés
  4. Szia Gloria:)
    Az Alinka név a nagyi találmánya nálunk, AnnaLilla egyébként, és valami becenevet keresett neki anyukám,amikor rátalált erre a névre valahogy...de hogy miért éppen ez és hogyan, hát ne kérdezd:))

    Nagyon szép név!
    És olyan jó egy ilyen hagyomány...

    VálaszTörlés