2010. december 28., kedd

25. fejezet-A 0. karácsony

A legszebb karácsonyi ajándékunk:




















A kedvenc karácsonyfadíszünk:























Az első közös karácsonyunk,de a nulladik,ha a babásokat számoljuk. Minden egyes pillanatban emlékeztetett az ünnep rá,mekkora ünnep van előttünk,amikor először leszünk hárman,akkor is,ha Babszem,akkor még csak 5 hónapos lesz és nem fogja tudni,mi ez az egész.De mi fogjuk tudni.

Apácska meglepett egy rakás falra ragasztható világító csillaggal,amit a Kicsikénknek vett.Ez volt az első ajándék,amit vett a gyermekének és én a csontjaimig elolvadtam..egy Apa,aki már most gondol a babájára.Persze lehet,h ez nem olyan különleges dolog,én mégis könnyekig hatódtam tőle.

Ezt a pár zoknit akasztottuk a fára és elmeséltem Babszemnek,hogy már van ám itt kint olyan meglepi,ami csak az övé lesz.Szerintem imádni fogja/juk mi rajta...:)))

Január nyolcadikán lesz a 12. hetes UH.

Ami az én állapotomat illeti,már nem vagyok rosszul,csak ritkán. Megtanultam keveset enni,de így egész nap eszem. Máskülönben azonnal levenne a lábamról a gyomorrontás,meg a többi emésztési panasz.Meg is van az eredmény,három kerek kiló formájában.

Egyetlen melltartóm sem jó már rám,mindet kinőttem.
Persze ez csak nekem gond;)

Tulajdonképpen semmi panaszom nincsen,még nem görcsölök,az egyetlen talán,ami tészrevettem,hogy ha az oldalamon fekszem,az egész hasi rész erősen húzódik,talán amiatt,hogy elkezdett nőni a méhem.
Pocak még nincsen,csak egy kis pukli.De az a kezdetektől kezdve megvan valahogy:)

A családi viszonyok is rendeződni látszanak,amire ez a Karácsony nagyon jó volt.Elmentünk Apácskával és anyuékkal templomba,pedig Isti nem szereti,és szerintem Anyu ezt tudja is.
Korábban azt mondta nekem,hogy István neki nem a haverja,ezért nem fog vele tegeződni,holott csak 12 év van közöttük.Éppen úgy,ahogyan közöttem meg István között.Aztán módosított,azt mondta,hogy majd akkor,ha elvesz feleségül,akkor majd megisszák a pertut az esküvőn.

És tegnap előtt teljesen meglepett.
Itt voltak nálunk,megnézték a lakást,nagyon tetszett nekik minden,anyu egyszercsak a következő kérdéssel fordult a férjéhez:
-Józsi,Te tegezed az Istit?
-Már hogy ne tegezném,hogy jut egyáltalán olyan az eszedbe,hogy nem tegezem?
-Tényleg??
-Az első naptól.

...(kis csend)
-Isti,te vezetsz még ma?
-Nem,nem vezetek.
-Akkor szeretnék meginni veled egy pertut...

Én itt elámultam..Szerintem Steve is,meg az egész család,ahogyan volt.
Még egy karácsonyi meglepetés.

Talán látta,hogy milyen jó helyre kerülök.Hogy gyönyörű rend van és tisztaság,a lakás otthonos és meleg,és nekünk itt jó lesz.

Hazafelé a telefonba azt is mondta,"Nagyon örülünk a babának!"
Ilyen gyönyörű karácsonyi ajándékok mellett egy szavam sem lehet erre az idei évre és erre az idei Karácsonyra..

9 megjegyzés:

  1. Kedves Évi!

    A lehető legszebb Karácsonyod lehetett most, igazán örülök neki hogy Anyukáddal is rendeződött a helyzet.

    Igazából szerintem Anyukád mindig is melletted állt, csak féltett és idő kellett amíg ő is meggyőződik arról hogy te tényleg jó "helyen" vagy jó ember mellett , de ez érthető is.
    Majd meglátod te is ahogy megszületik Babszem, sok mindent más szemmel fogsz látni és a véleményed is sok mindenben megváltozik :)
    (Elég ha csak magamból indulok ki, most értek meg dolgokat amiket gyerekkoromban nem értettem miért nem szabad, miért nem lehet, azért mert féltettek, aggódtak...)
    Az aggódás, féltés már most elkezdődött, és ezek után még csatlakozik sok más érzés is :)

    További szép napokat és Békés Boldog Új Esztendőt Kívánok Nektek!!!!

    VálaszTörlés
  2. Igen,tudom,értem én,csak annyira jó lenne,ha bízna bennem,ha tudná,hogy nem csinálok őrültséget és ha én egy hét után azt merem állítani,hogy Ő életem szerelme,akkor azt komolyan mondom.Tudom,hogy hihetetlen,és tudom,hogy gyors az ő szempontjából,de én érzem és TUDOM.
    Ahogy azt is, hogy innentől lehet majd aggódni.
    De meg fogja érni.Ezt is TUDOM.:)

    VálaszTörlés
  3. Jaj,pardon.
    Boldog Új Évet kívánok én is!

    VálaszTörlés
  4. A mi szüleink nincsenek hozzá szokva ezekhez a "gyorsított" tempóhoz, de nézzük a jó oldalát, te majd hasonló helyzetben Babszemet első perctől kezdve támogatod majd és hasznos tanácsokkal látod el :))))))))

    Bármiben ha segíthetek a jövőben és tudok is, csak szólj!
    Puszi!

    VálaszTörlés
  5. Gratulálok Évi!
    BÉKÉS,NAGYON BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánok sok sok szeretettel!
    A baba tutyikat lassan készítem:))!
    Puszi:
    Hajnalka
    (Szinalko)

    VálaszTörlés
  6. Évikém!
    Végig olvastam az egész blogodat!Fel a fejjel!Klassz, talpraesett nő vagy !Meglátod ösztönösen is fognak működni a dolgok!:)))Néhány dolgot fontos önmagadban letisztáznod!!
    Ha szeretitek egymást és maximális a bizalom egymás iránt akkor semmivel és senkivel ne törődj!
    Járjátok az utatokat a legjobb belátásotok,tudásotok szerint.Az élet,-a házasság valahol lutri.Rengeteg alkalmazkodással,kitartással,küzdelemmel,lemondással,
    kompromisszummal jár.Ha van szeretet,gyengédség,megértés,békesség midig mindenre lesz megoldás!Az égiektől rengeteg energiát kapunk mi NŐK csak higgy önmagadban!:)))
    Én "könnyen beszélek már" és osztom az észt 52 évesen.28 éves a fia,a lányom 23.
    Amiket leírtál én is mind mind átéltem:((( azzal a különbséggel,hogy engem soha nem szeretett az édesanyám mert én édesapámra hasonlítottam.(Ezt le is merte írni a szeretőjének!)Örökké féltékeny volt rám,ahol tudott ott tartott be,rakott keresztbe:(((Aztán egy megátalkodott fajzat voltam,mert egy jemeni arab férfihez mertem feleségül menni.Az egész város rólam pletykált,
    majd elcserélnek egy kecskéért stb.....S láss csodát augusztusban voltunk 29 éves házasok!Egy csodás európaizálódott embert kaptam kincsnek!!!Ha újra kezdeném az életet megint így döntenék!Mi a férjemmel annyi bántást,gonoszkodást kaptunk az életben,hogy regényt tudnék írni róla s lám
    itt vagyunk,mi győztünk,körülöttünk sok sok család már réges régen sehol nincsenek!A mi szerelmünk,-egymásra utaltságunk oly erős és szilárd volt,hogy semmilyen körülmény nem volt képes szétzilálni!Mi boldogok és büszkék vagyunk mert van két egészséges,gyönyörű,okos,értelmes,sikeres gyermekünk akik teljes családban,-szeretetben,-gondoskodásban nőhettek fel.Persze egyedül egy kéz nem tudott volna tapsolni:))
    Sikerült velük igazán jó, szinte baráti kapcsolatot létrehoznunk!Mi szinte mindent megbeszélünk velük.Ezt igénylik is!Mindig egyenrangú felekként kezeltem őket:)))
    Kemény 30 év volt,de megérte:))))!5 évig egyedül neveltem a gyerekeket mert a férjem Jemenben dolgozott,hogy NEKÜNK jobb legyen!Évente 1x 1 hónapot volt itthon.Aztán volt az Öbölháború.......
    Nem szeretem amikor példálóznak,bezzeg az én időmben,...hálátlan gyerek...Nem mi akartunk a világra jönni:))Vagy akartak,-vagy nem minket!?
    Nekünk anyáknak a kötelességünk,hogy az életre neveljük gyermekeinket.Szárnyakat segíteni növeszteni és útjukra bocsátani,a háttérből okosan támogatni Őket ha igénylik :)))!Ez nem könnyű feladat.
    Ez egy életmű!Ezért érdemes élni!
    Neked is ezért érdemes küzdeni!!!
    Én tudom és érzem,hogy Te ezt nagyon jól fogod csinálni,mert akiben ennyi szeretet,jóság lakik
    az másra nem is képes!
    Elnézést,hogy egy kicsit hosszúra sikeredett,de úgy ki kívánkozott belőlem.
    Szeretettel ölel:
    hajnalka

    VálaszTörlés
  7. Utólag Boldog karácsonyt!!!!!
    És előre Boldog Új évet!

    És azért már jövőre a fényekre felfigyel:D
    Sőt imádni fogja!!!!

    VálaszTörlés
  8. Ennél szebb karácsonyod talán majd akkor lesz, mikor a babszem is ott lesz veletek elöszőr és kémleli a sok-sok fényt.... ti meg őt :)))

    Szívemből örülök, hogy minden rendeződött, azt hogy kevesebbet fogsz dolgozni örömmel hallom, ,bár nekünk rossz lesz, de magadra vigyázol, kíméled és ezt mi megértjük...:)
    Újítások juhéééé nagyon várom...
    Tömören rövden...STOp:)))

    VálaszTörlés
  9. Talán akkor kapcsolódtam be az "éltedbe" (még mint byme :) ), amikor a nagy törés történt veled. Sokszor, az alkotásaim közepette is eszembe jutottál, mert hasonló módon látjuk a világot. Nagyon örülök neked, és az örömödnek, vagyis inkább úgy mondanám, hogy veled örülök!
    A legszebb éveket kívánom Neked, az aprósággal és az apukájával együtt!

    VálaszTörlés