89.fejezet - Bürokrácia

Ez a bejegyzés azoknak szól,akik házasság miatti névváltoztatásból kifolyólag újra kell csináltassák az irataikat. Ma voltunk intézkedni, így valamennyit sikerült kideríteni a dologról. Ugyan az én esetem bonyolítva van annyival, hogy az állandó lakcímem is megváltozott.

1.LAKCÍMKÁRTYA:

A Pétfürdő nagyközségre való bejelentkezés nálunk úgy zajlott, hogy el kellett menni Pétfürdő Önkormányzathoz. Időpontra nem volt szükség, amire viszont volt:

• házassági anyakönyvi kivonat (amennyiben még nincsen új névre szóló személyi igazolvány)
• régi lakcímkártya
• személyi igazolvány

Ott kitöltötték nekem a lakcímjelentő lapot, amivel aztán lakcímkártyaként minden mást intézni lehet, többek között az új személyit is, mert ugye ott igazolni kell, hogy helyileg már az adott okmányirodához tartozom.

Mivel azonban a nevek rajta vannak a lakcímkártyákon, az új lakcímkártya készítése mindenkinek kötelező ilyen esetben.

Nekünk azt mondta a hölgy az okmányirodában, hogy a névváltoztatással járó ügyeket a házasságkötés után 7 nappal, amúgy 15 nappal kell bejelenteni, ettől független mi ma intéztük el az április 16. esküvőhöz képest. Büntetés vagy ilyesmi nincsen természetesen, elég volt meghallgatni a szóbeli megrovást.

A lakcím bejelentés ingyenes volt.

2. SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY:

Ezután, mivel a lakcímkártyát a helyi Önkormányzat intézi, viszont Péten nincsen okmányiroda,át kellett menni vagy Várpalotára, vagy Berhidára. Berhidára nem kell időpont, Palotára 4 nap múlva kaptam volna, így Berhida nyert.

Ott soron kívül kellett kérni egy csekket, 1500 Ft-ért a személyi igazolványhoz, és egyet 4000 Ft-ért a jogosítványhoz. Az okmányirodába érdemes vállalható arccal, hajjal, ruhában, stb, menni, mert ott azonnal elkészítik a képet is, amit aztán tíz évig nézeget majd mindenki.

Másfél-két hét alatt küldik ki postán a kész plasztik kártyát.

3. JOGOSÍTVÁNY:

Kérdeztem, hogy ha a jogosítványt nem csináltatom most meg, akkor a rendőr elfogadja-e?

Azt mondta, hogy amíg a személyin és a jogsin a név ugyanaz, addig nem gond, de mivel már nem lesz ugyanaz, hiába látszik, hogy a leánykori nevem mi, nem fogja elfogadni,így azt is ajánlatos azonnal elintézni. Viszont addig a másfél- két hétig, amíg nem kapom meg az új személyit az új nevemmel, a régi jogosítványommal is tudok intézni bármit.

Ennek a cserének a díja 4000 Ft, érdemes egy füst alatt ezt is elintézni, bár én későbbre toltam, úgyse nagyon vezetek.

4. TB KÁRTYA:

Ennek a cseréjét névváltoztatás esetén ingyen végzik a helyileg illetékes okmányirodában (jó esetben,ha foglalkoznak ott ilyesmivel). Anno én elhagytam az enyémet és amikor mondtam, hogy úgyis nemsokára megváltozik a nevem, nem is kaptam új kártyát, csak egy igazolást az azonosítómról. Azt is elfogadják mindenhol, és azt hiszem, időkorlát sincsen, mégis, csak jobb egy kártya,úgyis ingyen van.

Elveszíteni nem érdemes, mert az 3000 Ft.

5. ÚTLEVÉL:

Én hagytam, de amúgy a legutolsó információm szerint 6 vagy 10 ezer Ft attól függően, hogy 5 vagy 10 évre kell-e.

6. ADÓKÁRTYA:

Ezzel sem foglalkoztam még, de tudtommal ez ingyenes, mint a Tb kártya.

88.fejezet - A 33.hét végén

Egy lány, aki eddig hol volt, hol nem volt (mert nem is volt igazán,mielőtt megismerte volna az Igaz szerelmet), lassan válik anyává. Lélekben. Mert ma csak úgy rádöbbent, hogy az olyan hosszúnak tűnő kilenc hónap hivatalosan 49 nap múlva véget ér.Fizikailag ez sokkal gyorsabb folyamat...

A napjai csak úgy teltek, észrevétlen, mégis villámgyorsan. A figyelme nem fordult minden esetben kizárólag befelé, voltak időszakok, amikor napokra elfelejtette, hogy többé már nincsen egyedül, mert a testét kiadta egy kis léleknek. A bérleti díj igen magas egy ilyen kényelmes helyen, ezt mind tudjuk, akik kerestük már a valódi Otthonunkat. Ez a kis pocaklakó is...a pocak tulajdonosának élete végéig törleszti majd ennek a kilenc hónapnak a bérét. Nem pénzben mérhető fizetőeszközökkel jön majd közénk, "csak" mosollyal,és sok-sok édes puszival, összebújással, később olyan drága szavakkal, mint "anya","apa" és "szeretlek"...dehát ezért érdemes megelőlegezni mindent.

Legalábbis az álmaimban valahogy így képzelem.

Az álmaim egyre kuszábbak, a napokban azt álmodtam, hogy a szomszéd kertbe átnézve a füvet sűrűn borították a szárnyukkal csapkodó fehér pillangók.Egyes álmoskönyvek szerint a pillangó a megnyugvás utáni vágy kifejezése, a fehér pedig ugyanez, kicsit máshogy fogalmazva, a lelki nyugalom elérése a megtisztulás által. Tény, hogy megnyugodnék,ha már a kezemben panaszkodna nekem sírdogálva, mert az azt jelentené, sikerült kibújni, és bár elfáradtunk mindketten, mostmár örökre együtt leszünk mi hárman.

87.fejezet/2. - Újabb szerzemény

A boltokban tényleg borzasztó mintás anyagokból tudják megvarrni ezeket az amúgy elképesztően hasznos, praktikus holmikat, a kismama- vagy szoptatós párnákat.

Nagyon régen kerestem ebből is olyat,ami a kedvemre való,mert bár tudom, hogy meg tudnám varrni, egyrészt szeretném támogatni mások kétkezi munkáját, másrészt pedig sajnálom rá az időt...erre most igen...

És a teszveszen találtam Lehn Zsoltnéra, aki zseniális darabokat készít...ez, amit én vettem, eredetileg ikres méret, 165 cm hosszú, de pont jó mindenre, aludni rajta, fotelként használni az ágyon fekve, vagy majd biztonságban tudni rajta Annit...
Az ára 3700 Ft, 900 Ft-ért viszi el a futár.
Szerintem nagyon megéri.

87.fejezet - Szintlépés a "nursery"-ben

Kerestem a neten zenélő forgót a kiságy fölé,miután minden boltban rondákat láttam...de nem most,ez előtt egy fél évvel legalább,még tavaly valamikor. Miután a neten sem találtam,véletlen belefutottam freesia boltjába a meskán és megláttam a kis bárányait,amikbe azonnal beleszerettem. Egyből megszületett a kép a fejemben, hogy miért is nem csinálok belőlük zenélő forgót én magam? Ha nem találom, ami tetszik, tervezzem és valósítsam meg,nem igaz?

Úgyhogy módosítottam a keresési feltételeket, mivel a bárányok megvoltak már, csak egy zenélő kellett,ami forog. És felhúzhatós. És el lehet viselni a dallamát. És meg is találtam, a Mária Bababolt kínálta a teszveszen 3500 Ft-ért. Mondjuk semmi más elvárásom nem volt, csak annyi, hogy ne legyen rajta semmi márkajelzés,matrica,grafika, semmi.

Megrendeltem szépen,némi kis nehézséggel hozzá is jutottam, egy futár hozta ki, a futár költséggel együtt 4800 Ft volt,még így is sokkal kevesebb, mint azok a nem tetsző darabok, amiket a boltokban láttam.
De, mivel én én vagyok és írtózom mindentől, ami műanyag és kommersz, nyilvánvaló volt, hogy nekem nem lesz jó, ahogy van, pedig meglepően ízléses volt már így is.

Úgyhogy fogtam magam, levágtam a régi lógók zsinórját, ami amúgy is műszálas volt, maguk a kis plüssök is azok, de jók lesznek még mondjuk a hordozóra akasztható díszhez, amit terveztem amúgy is. A barik nyakába karikát varrtam, mert fejnehezek szegényképim,így kerültek némileg egyensúlyba és pamut szállal felakasztottam őket. Persze kis gyöngy díszítéssel, amúgy "évisen".

Most, ahogy így nézem a képen, a színek hiányoznak még,de meglesznek, amint beköltöztetem a párnákat és a játékokat is a kiságyba, valamint elkészül a kis zászlós kötelék a fejéhez.
Elég szín lesz az...
Szerintem.:)

86.fejezet - Te újrakezdenéd?

Napok óta foglalkoztat ez a kérdés, talán mert egyre közelebb kerülök a szülés-születés élményéhez.

Sokszor elgondolkodtam azon, hogyha megjelenne az életemben egy valaki, aki azt mondaná, holnap újra megszülethetsz és az elejétől kezdheted az egészet,belemennék-e, és nem. Teljes nyugalommal jelenthetem ki, hogy sohasem kezdeném elölről, ennek pedig kettő oka van. Az első az, hogy semmit sem csinálnék másképp, semmit sem bántam meg, minden azért történt, hogy most itt lehessek, ahogy vagyok, ahol vagyok, akivel vagyok. A másik pedig, hogy bár még "csak" 29 évet éltem, nekem már ez is baromi hosszúnak tűnik és nem hiszem, hogy lenne energiám még egyszer elkezdeni.

Komolyan gondoltam, hogy nincsen semmi és senki, aki miatt én ezt a mostani helyzetemet feladnám. Soha nem akarnék mást, csak az én szerelmemet, a mi boldogságunkat, a kis kincsünket, eddigi életünk fő művét, akit a szívem alatt hordozok.

Tegnap este, lefekvés után még sokáig méláztam,amíg az emberem meg nem kérdezte, min gondolkodom, és megkérdeztem Tőle is:

"-Újrakezdenéd?

-Nem...biztosan nem...illetve de...de csak akkor, ha ugyanez lenne a vége, mint most.

-Megint végigcsinálnád az összes csalódást, fájdalmat, mindent?

-Végig...ha ugyanez lenne a vége.."

Végtelen boldoggá tesz a tudat, hogy a társam, aki az élete hátralevő részére engem választott, és akit az én szívem választott, úgy gondolja, ez a mostani állapotunk mindent megér, hogy egymás számára mi vagyunk a legnagyobb ajándék az élettől.

Rémálmaimban jön elő néha, hogy nincsen Ő..

Most már nem tudom elképzelni, hogy élhettem eddig Nélküle.

Ti újrakezdenétek?

A barik

85.fejezet - Az élet a régi kerékvágásban

Ha lehet ilyet mondani, mert a mi életünk már soha nem lesz a régi kerékvágásban, minden nap egy új kerékvágás:)

A napok nagyon gyorsan telnek továbbra is. Nem tudom megmagyarázni, miért, talán mert annyi mindent szeretnék még megcsinálni, mielőtt a kisasszony megérkezik, hogy ezért érzem ennyire gyorsnak,mindenesetre, amikor ma rápillantottam a számlálóra és megláttam, hogy már csak 59 nap van hátra,meglepődtem.

Már vége is??Hiszen csak most kezdődött...most tudtam meg, hogy azért késik, mert elbújt egy kisbaba bennem, hiába volt negatív a teszt, és hogy anya leszek és Isti apa lesz.
Nem tudom, hogyan tudtam volna jobban kiélvezni vagy kihasználni ezt az állapotot, de most úgy érzem, hogy sokkal hamarabb vége lesz, mint ahogyan én azt az elején gondoltam.
Most, hogy már benéztünk a banyához és van már egy kis arcocska, amit tudok Hozzá kapcsolni,megváltozott az egész.Bár eddig is úgy éreztem, mintha már régen közöttünk lenne. És nem várom jobban, hogy élőben lássam, hiszen minden egyes pillanatban élőben látom, ahogy becsukom a szemem és "benézek" Hozzá, odabentre.

Nagyon sokat segít nekem ennek a helyzetnek a lelki/érzelmi feldolgozásában István, ezen nincsen mit tagadni. Amikor hazajön és a kicsit köszönti először, vagy amikor elmegy és Tőle köszön el utoljára, vagy azt mondja nekem:"Kicsikéim"...ezek mind-mind a kedvenc pillanataim. Amikor csak úgy ül a kanapén és azt mondja, milyen jó lesz nekünk itt hármasban...vagy látom, milyen lelkesen mesél róla a barátainak...
Nem is tudom,mihez kezdenék Nélküle.

Ami a készülődést illeti, ma nagybevásárlást rendeztem a neten, mivel nem a szabvány 120x60 cm-es ágyikót vettük,hanem 70x 140 cm-est, így kénytelen voltam komoly nyomozásba fogni. Végül sikerült rendelnem matracvédőt és gumis lepedőt, meg két kis kapucnis kifogót,textilpelenkákat és mindenféle ilyesmit. Már alig várom, hogy itt legyenek és rakosgathassam ezeket is el a méltó helyükre.
Aztán várom a futárt, hogy hozza a zenélő forgót, amit azonnal szét fogok vágni, mert a függőit kicserélem a horgolt barikra, amiket még télen készíttettem. És ha ez is megvan, akkor már csak néhány apróság vár ránk a pelenkázó lap megtervezésén és kárpitoztatásán kívül.Mert ugye milyen vagyok én, azt találtam ki, hogy csináltatok egy bútorlap alapot, aztán azt a szépséges fehér műbőrömmel és kárpitosszegekkel bevonatom valami szakinál.:)Ez lesz keresztbe téve az ágyrácsokra.Hely híján...
De legalább teljesen egyedi lesz.

Terveztem baldachint is akasztani az ágy fölé, de nem is igazi baldachin az, inkább ilyen moszkító háló, aztán Apácskával végül arra jutottunk, hogy inkább az összes ablakra szúnyoghálót rakatunk, és akkor mi is meg leszünk védve:)Mindettől független még izgat ez a baldachin-téma, mert olyan jó kuckós...én is imádtam sokáig.

Nagy Hajni képei rólunk

Hajni elérhető ITT!Mindenkinek őszinte szeretettel ajánlom,hogy életében legalább egyszer látogassa meg.Mindent megér...

Bemutatom Nektek AnnaLillát

Egyelőre csak ilyen formában, de lesznek még más képek is, amint be tudom olvastatni a DVD-t a lejátszóval:)

Amit lehet tudni most is:

hosszú hajacskája van,az ujjai is nagyon hosszúak,a szája meseszép vonalú, az orra turcsi és két hónappal a születés előtt 2200 gr.

A doktornéni azt mondta, hogy ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik és végig kitartunk, akkor 4 kiló körül lesz. Apukája is 3900 gr volt,én 3700 gr.

84.fejezet - Félelmek

Minek is tagadjam,vannak...

Nem attól félek, hogy rossz anya leszek és nem fogok tudni mindent megtenni a lányomért és a férjemért. Anyu ezt úgy fogalmazta, hogy "félelem az ismeretlentől", ami aztán a második baba vására közben átalakul "félelem az ismerttől"-é, hogy szépen fejezzem ki magam.

Néha rémálmok gyötörnek, hogy vérzésre ébredek, hogy koraszülött lesz, hogy nem lesz minden rendben, de azt hiszem, hogy ez így természetes, mert sok helyen hallottam és olvastam már.

Világ életemben erre vágytam, egy kislányra, egy jóképű férjre, egy Otthonra, békére, szerelemre, szeretetre, és tudjátok, amikor az ember megkapja, amit akar, az is nagyon ijesztő tud ám lenni. A jógás éveim alatt elolvasott rengeteg önismereti és önsegítő könyv mind arra próbált rávilágítani, hogy az életben minden energia, és ez az energia folyamatos körforgásban van. Ez annyit tesz, hogy én csak akkor kezdek el kapni, ha előtte adok is, és ha kapok, akkor adnom is kell, mert ha nem, megáll az egész folyamat, bedugul az energiaáramlás.

Aggasztó belegondolnom,mennyire sok ismerősöm nem tudja elfogadni, ha valaki "csak úgy" szeretne neki adni, mert ez manapság nem divat, és mindenki azt lesi közben már eleve, hogy ez a nagy jóság vajon neki mibe fog kerülni. Közben pedig lehet, hogy egy dolgot kéne csak megtanulnia, az elfogadást, a "kapás" művészetét.

Tegyük a kezünk a szívünkre, hányan kezdünk el szabadkozni és zavarba jönni, ha valaki megdicséri a munkánkat vagy bókolni akar..pedig lehet, hogy csak el kéne fogadni, hogy tényleg így gondolja, és megköszönni és aztán a következő sarkon továbbadni valaki másnak, ahogyan kaptuk, hogy ha nekünk örömet szerezett, szerezzen most másnak. Egyből beindulna az áramlás:))

Na de igen eltértem az eredeti témától..

Talán a félelem nem is igazán jó szó erre, mert nem félelem ez, inkább aggodalom. Valahogy tudom, hogy a mi történetünknek nem lehet rossz vége, ez nem így van megírva, mert a mesékben mindig a jó győz. És tulajdonképpen ez sok erőt is ad, amikor épp eluralkodna felettem a pánik.

Mégis -talán ösztönösen- folyton azt lesem, mit tehetnék azért meg, hogy elkerüljek mindent, ami árthat, és minden egyes percben azt figyelem, viháncol-e a kislány odabent, ha pedig túl nagy a csend, rögtön gyorsabban ver a szívem, hogy vajon mi az oka...rosszabbul lett-e, kényelmetlen-e neki valami vagy úgy egyáltalán..

Volt két napunk, amikor alig éreztem, mintha ott sem lett volna. Ehhez egyáltalán nem vagyok hozzászokva, arra nem is gondoltam, hogy talán már nincsen akkora helye, vagy mégiscsak egy nyugodt baba lakik bent, mert elképzelhetetlennek tartom. Folyton próbáltam meggyőzni, valami kis életjelet adjon már, ha lehetne, sok esetben azonban süket fülekre találtam.

Szóval kiderült, hogy nem elég, hogy izgága, de még makacs is.

Hajni képei rólunk

egyelőre ITT!

83.fejezet - Babaruha

Megszállott babaruha-rajongó,-kereső,-találó,-vadászó vagyok. De mivel általában ezek használt ruhák, baromi sokat szívok a tapasztalatlanságom miatta méretek átváltásával, ezért más kezdő mamik megsegítésére és a magam érdekében is két táblázatba összegyűjtöttem a leggyakoribb tájékoztató jellegű méreteket:

Babaruhák átváltó táblázata:

• 0-3 hónapos korig (50-56)
• 6-9 hónapos korig (68-74)
• 12-18 hónapos korig (80-86)
• 2-3 éves korig (92-98)
• 4-5 éves korig (104-110)
• 6-7 éves korig (116-122)
• 8-9 éves korig (128-134)
• 10-11 éves korig (140-146)
• 12-13 éves korig (152-158)
• 14 éves felett (164-től)

Babacipők átváltó táblázata:

• Koraszülött (EUR12/13) Hossza:8-8.6 cm
• 0-6 hónapos korig (EUR14/15,UK0-0) Hossza:9.1-9.7 cm
• 6-12 hónapos korig (EUR16/17,UK0-2.5) Hossza:10.2-10.8 cm
• 12-18 hónapos korig (EUR18/19,UK2.5-3) Hossza:11.3-11.8 cm
• 18-24 hónapos korig (EUR20/21, UK3.5-5) Hossza:12.4-13 cm
• 2-2.5 év (EUR22,UK5) Hossza:13.7 cm
• 2.5 év (EUR23,UK6) Hossza:14.4 cm
• 2.5-3 év (EUR24,UK7) Hossza:15 cm
• 3 év (EUR25,UK7.5) Hossza:15.7 cm
• 3.5 év (EUR26,UK8) Hossza:16.4 cm
• 4 év (EUR27, UK9) Hossza:17 cm
• 4-5 év (EUR28.UK10) Hossza:17.7 cm
• 5.5 év (EUR29,UK11) Hossza:18.4 cm

Szükséges holmik listája - SOTE II.

Szülőszobára:

Iratok:

• terhes kiskönyv
• személyi igazolvány
• TAJ kártya
• házassági anyakönyvi kivonat (300 napnál nem régebbi) vagy apasági nyilatkozat

Leletek:

• vércsoport
• hepatitis szűrés
• AFP lelet
• utolsó vérkép és UH

Hálóing:

Legalább 2 db. Olyan hálóinget használjunk a szülés alatt, amit nem sajnálunk esetleg később kidobni. Legyen könnyű, szellős anyagból, és lehetőleg ujjatlan vagy rövidujjú.

Bugyi:

Tena bugyi (eldobható), vagy nagy, sötét színű pamut bugyik

Papucs:

1 db zuhanyzó és 1 db normál

Törölköző:

Legalább két db.

Egyéb:

• melltartó
• zokni
• köntös

Tisztálkodó szerek:

• tusfürdő
• fogkrém
• hajcsat vagy hajgumi
• fésű
• sampon
• hajszárító
• wc papír, wc ülőkére papír védő
• 1 csomag Tena Lady extra
• papírzsebkendő
• törlőkendő
• ajakbalzsam

Fényképezőgép:

Töltő vagy plusz elemek, mert mire szükség lesz rá, úgyis lemerül.

Étel, ital:

• szőlőcukor
• szénsavmentes ásványvíz
• szülés utáni időszakra szendvics vagy keksz, cukros, rostos üdítő legalább 1 liter

Hozzátartozónak:

• papucs
• pár szendvics és üdítő, mert neki nem kell éheznie

CD:

Ha valami saját zenét szeretnénk hallgatni a szülőszobán, de ott is van sok.

Gyermekágyra:

• szokásos kórházi kellékek (köntös, törölköző, tisztálkodó szerek, stb.)
• melltartó+melltartóbetét
• természetes hashajtók
• telefontöltő
• evőeszköz
• pohár
• bögre
• pelenka
• nedves popsitörlő
• kis zokni a hosszú körmű babáknak (általában hosszú a körmük)

Készítsünk ki a magunk és az újszülött számára ruhát,amiben haza szeretnénk menni, ne bízzuk az apukákra, mert nem biztos, hogy jól oldják meg. Érdemes a csomagot a 35. hét környékén összepakolni, így nem a szülés megindulásakor kell kapkodni a csomagolással.

82.fejezet - Szülőszoba látogatás

Korábban már írtam, hogy a SOTE II.-n fogok szülni, Hegyesi Tünde szülésznőnél, aki a személyes barátném, és nem adnám semmiért:)

Vasárnap délután volt már, mire a kórházba értünk Apával, ott várt minket Tündi. Kaptunk szép zöld köpenyt és irány a belső folyosó. Az egész folyamatot végigjártuk, az első vizsgálótól kezdve a vajúdón át a szülőszobáig.

Minden kérdésemre választ kaptam, bár rengeteg információ volt egy szuszra, megpróbálom leírni, amire emlékszem.

Milyen jellegű előkészítés van a kórházban:

Csak borotválás, beöntés kifejezetten a kismama kérésére, egyébként azért nem, mert ez a "probléma" amúgy is magától meg szokott oldódni a vajúdás folyamata alatt.

Miről gondoskodik a kórház:

Szülőszobán közvetlen a szülés után kapunk betétet, de utána már a sajátunkat kell használni, a kicsinek csak ruha nem kell, amúgy minden más igen.

Hogy zajlik a folyamat maga:

Beérkezés után vizsgálat, borotválás, és a 8 ágyas vajúdóban egy ágyikó jár, saját CTG géppel. Az apáknak külön pihenő és étkező helység, mert az anyukák vajúdás alatt csak ásványvizet ihatnak és csak szőlőcukrot ehetnek. A CTG kijelzője a központi irányítóban, ott mindenkit szemmel tudnak tartani. Ha már megvan a két ujjnyi tágulás, lehet tovább haladni a szülőszobára, ahol már egyedül van a pár, a szülőszobából és a vajúdóból is szabad a kijárás a sétáló folyosóra, ahol a gravitáció kicsit rásegít még, ha épp van erőnk menni.

Fájdalomcsillapításra gázt nem adnak, tusoló tartozik mind a vajúdóhoz, mind a szülőszobához, amibe labdára be lehet ülni. Kád sincsen, de nem is baj.

Az epidurált kérdeztem még meg, 50-50%-ban kérik általában, ez mindenkinek a saját döntése, de a kitoláshoz már semmiképpen sem jár, mert a nyomási kényszert muszáj érezni, úgy sokkal könnyebb a megfelelő erőt kifejteni, mintha csak mondja valaki, hogy most kéne nyomni.

Én valahol azt olvastam, hogy nem kell tartani tőle, ebben a kórházban is csak altató szakorvos adhatja be, és ha az ember úgy érzi, akkor jobb ezt választani, mert nem ez a megfelelő alkalom a hősködésre. Egy kis nyugalmat adhat, és több erőnk marad kitolni, úgyhogy megfontolandó.

Ha bármi probléma lenne, a folyosó végén van a műtő.

Rendes kerékvágás szerint miután kibújt a kicsi, természetesen a gátvédelem folyamatos, megtörölgetik, és pocakra teszik, amíg lüktet a köldökzsinór.Utána Apa elnyiszálhatja, és visszaülhet a kis foteljébe, amíg a babukát megtörölgetik, megmérik, felöltözteti a csecsemős nővér, és aztán a pólyában addig az apjánál lehet, amíg anyát közben az asztalon összerakják. Ez általában egy órát vesz igénybe, mert ellenőrizni kell, hogy megszületik-e a méhlepény is rendesen, illetve hogyha gátmetszés volt, varrni kell.

Hüvelyi szülésnél 3 napig kell bent lenni, ha nincsen semmi gond, császár után 4 nap.

Császárnál szintén, amint kiveszik a kicsit,visszaviszik a szülőszobára, ahol apa vár addig és nála lehet,amíg anya kész nincs.

A gátvédelem is érdekelt, Tündi nagy boszorkány, mindenféle olajai vannak, amiket használ, például gátmasszázs-olaja is, amit a 36. héttől otthon is minden nap használnom kell majd, egyéb homeopátiás szerekkel kiegészítve. Ha gátmetszésre kerülne sor, nem érezném, sőt megkönnyebbülnék, mert a kicsi hirtelen ki tudna jönni, a varrás pedig érzéstelenítéssel megy természetesen és a gát remekül tud regenerálódni.A cél természetesen a szakadás megelőzése, amire csak akkor van komoly esély, ha valami miatt annyira megakadna a pici odabent, hogy vákuum vagy fogó használata válik indokolttá, ebben az esetben nem a gát a lényeg, hanem az, hogy minél előbb kiszabadítsák a babát.

Persze ilyesmikre nem fog sor kerülni.:)

Kaptam egy pár listát is, a következő bejegyzésben részletezem, remélem, a szerzője nem bánja.

81.fejezet - Fészekrakás

Folyamatosan rajtam van a fészekrakási ösztön, egyre erősebb, egyre inkább azt lesem minden sarokban, hogyan tudnám még otthonosabbá, mesésebbé tenni a kis halacska birodalmát, ami egyben a mi menedékünk is.

Tegnap végre sikerült elhozni a kis vitrint, amit annyira vártunk, Ildi szétszedette nekünk, és volt olyan drága, hogy este még el akart szaladni az IKEA-ba összeszerelési útmutatóért, de ott azt mondták neki a vevőszolgálaton, hogy a neten minden fenn van, környezetvédelmi okokból ők nem nyomtatják ki. Valóban, sok szerelési útmutató fenn van, de ennek a szekrénynek az útmutatója pont nem, szerepel is, hogy amennyiben nincsen itt a megfelelő példány, forduljunk személyesen az ügyfélszolgálathoz.

Ez az első eset, hogy az IKEA-ban ilyen értelemben csalódnom kellett, mert eddigi tapasztalataim szerint azért elég profin szokták intézni ezeket a dolgokat.

Mindenesetre az elmúlt időszakban összeraktunk pár bútort, amit ott vettünk, úgyhogy a kellő rutinnal belevágtunk, és javaslom mindenkinek, aki használtan vesz svéd bútort, hogy előtte szerezzen be egy szerelő-kit-et (narancs színű doboz), mert ez a speciális kulcs minden méretben van benne, és újonnan adnak általában, de használtan nem nagyon:) Nehogy ezen bukjon el a project!:)Olyan lázban voltam, hogy reggelizés nélkül estünk neki a szerelésnek, tíz perc nem kellett és hihetetlen rosszullét jött rám, ennyire erős hányingerem nem is volt egy fél éve, az biztos.Muszáj volt ledőlnöm,amíg Apa összerakta a maradékot, ajtók fel, fiók be. Utána gyorsan összerakott nekem egy kis reggelit és odahozta az ágyba, attól életre keltem kicsit, és mostmár teljesen elmúlt, de hogy én ezt mennyire utálom...

Szóval a kis vitrin a helyén és elkezdődött a kis ruhák kimosása, vasalgatása, behajtogatása, kiválogatva kor szerint, ahogy kell. Anyukám már jól ismerhet, mert csak annyit fűzött hozzá, hogy"... majd ha jó kis kupi lesz benne max. varrsz egy függönyt az ajtajára".

A nagy barna maci jobb szélen még Apáé volt...Szegényke nagyon kis gyenge már, és valószínűleg nem fogom a lányunk kezébe adni, mert nem sokáig húzná, de olyan jó érzés, hogy van ott valami Apa gyermekkorából is.

Szeretek ránézni erre a kis vitrinre, tényleg olyan jó érzés, hogy eddig is nagyon szerették, és mi is nagyon fogjuk szeretni, itt biztonságban lesz:)

Később majd az alsó fiókban lesznek a játékok, tudva hogy a fiók örök kihívás minden csúszó-mászónak, itt legalább szabad kezet kaphat majd, már ami a pakolást illeti.

80.fejezet - Az időnek nincsenek ólom lábai

Legalábbis nálunk biztosan nincsenek.Minden egyes napunk úgy fut el, hogy folyton csak arra kapok észbe, hogy már megint este van.
Tegnap is végtelen hosszú napunk volt, István nem is értem, hogy volt még este nyolckor ébren, tegnap elment éjszakára dolgozni tízre, reggel hatkor hazaért, reggel(!) nyolckor felkelt, elment kosarazni Fehérvárra az öregfiúk kupára, négy körül ért haza, és már indultunk is tovább vendégségbe.

Mivel JOY vásárlási láz volt, és az ilyen százalékjelek engem mérhetetlenül vonzanak (valljuk be, melyik nőt nem??), fél kilenckor este még beszáguldottunk hazafelé az Alba plázába, mert nekem komoly elhatározásom volt, hogy szoknya nélkül nem jövök ma haza. Egyetlen nyári szoknyám sem jön rám persze, ami eddig jó volt, és ha már van egy 20% kuponom, bolond leszek teljes áron megvenni.

Hozzátenném, meglepődtem a boltokon, elvileg 9 óráig tart a nyitvatartás, fél kilenckor a boltok háromnegyede már be volt zárva. Eredetileg az Orsay-ba készültem,de mivel már annak is csukva voltak az ajtajai, a mellette levő Tally került sorra. És egyáltalán nem bántam meg. Nagy shopper vagyok, vannak már tapasztalataim az eladókkal,de komolyan mondom, hogy ez a két lány erősen túltett az összes eddigin, pozitív értelemben. Biztosan benne volt az is, hogy már mentek volna haza, de mivel nem kezdtem el böngészni, hanem egyenesen odamentem hozzájuk, hogy gumis derekú rövid, vászon szoknyát szeretnék, azonnal leemelték az összeset az akasztókról és hordták nekem próbálni.

Ki is választottam egy kéket, imádtam felvéve, nem volt szoros, és nem volt drága, ráadásul nem műszálas, ami nekem nagy ellenségem, és rá is vágtam,hogy legyen, ő tuti jön velem. Erre mit mondott a jó értékesítő kollegina? "Akkor nézek belőle Neked méretet fehérben is, mert ha egy szabás beválik, akkor érdemes kihasználni."-és milyen igaza van, ellenben, ha nem szól,nekem eszembe sem jutott volna rögtön kettőt venni belőle.

Mivel az ára amúgy sem volt egy halálos összeg és a kupon is nálam volt,így hatezer ft-ért ez a két kis szoknya vándorolt velem haza és lesz a gumis derekával hű társam ezen a nyáron:

Amúgy is olyan "évisek"...

Ma elhozzuk végre a kis vitrint is, ami még mindig szegénykém a régi tulajánál van, és elkezdhetem bepakolni a kisruhákat, szülőszoba-látogatásra is megyünk, amiről természetesen majd alaposan beszámolok, aztán pedig a nagypapámhoz vagyunk hivatalosak vacsorára,úgyhogy megint gyorsan elrepül majd a nap...
És mivel úgy döntöttem, hogy ronda egy idő van, a mai programom szívmelengető, elkezdem kimosni, kivasalni azt a két zsák gyönyörű kisruhát, amit tegnap kapott Anna lányom.

Elképzelni sem tudok jobb feladatot erre a borongós, szomorú napra.

79.fejezet - Negyedik negyed

Elkezdődött... Mától már csak kereken tíz hét a hivatalos érkezési időpontig.Nem gondoltam volna az elején, hogy ez ennyire gyorsan el fog telni, való igaz, a "más állapot" tényleg más. Az ember lánya el van varázsolva, befelé figyel és nem is követi, mik történnek a világban körülötte (én pl. azóta nem nézek híradót), sokszor csak azt veszi észre, mennyien futnak folyton a saját életük és önmaguk után, hogy még időben beérjék magukat. Van, akinek ez egész életében nem sikerül.

Átértékelődtek a dolgok a fejemben, már nem számít, milyen anyagi javunk van, szerencsések vagyunk, mert nem éhezünk, nem fázunk, nem fogják elvenni a saját lakásunkat a fejünk fölül, nem vagyunk egyetlen főbérlőnek sem kiszolgáltatva. Nem kell attól rettegnünk, mikor küld el a felettesünk, és attól sem, hogy nem vagyunk egészségesek, mert azok vagyunk. És a kis kincsünk is az.

Bejelentkeztem babamozira a www.4dszentendre.hu oldalon, rendkívül kedves volt a hölgy, akivel beszéltem,szinte mosolygós,simogatós hangja volt, ami hihetetlen sokat számít. Mostmár akkor sem mennék máshová, ha kiderülne, hogy a szomszédban is üzemel egy 4d uh stúdió:)Úgyhogy 16-án mozizunk és talán végre meg tudom mutatni ezt a kis izgága szépséget itt belül.

A nem-magánrendelésnek ez az egyik átka, én mindig megnézem Annát, de képet nem kapok...de egyébként más hátrányát a magánnal szemben soha egy pillanatig sem éreztem.

10 hét, vagyis 70 nap és ez a kis maki már itt is lesz, anya és apa legnagyobb örömére, hogy aztán újra megtanuljuk szeretni egymást, hogy esélyt, alkalmat nyerjünk arra, hogy egy új emberét neveljünk, olyat, aki értékes és csodálatos, aki mindig mosolyogni fog és boldog kis lélek lesz. El sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok a férjemnek, hogy ő is ilyen izgatott, hogy tudom, hogy ki fogja venni a részét mindenben, hogy olyan apuka lesz, akihez hozzábújhat majd a kislányunk, aki babusgatni, szeretni fogja és a szeretetét minden körülmények között ki is fogja majd mutatni neki.
Tényleg,minden nap rácsodálkozom,mennyire szerencsés vagyok.

Hajni képei a hét közepére várhatóak.

Csálé pocak

Tisztán látszik,milyen a gyermek fekvése,nem?:))

78.fejezet - Gyönyörű vagy nem?

A lány meglepetten vette észre, hogy már a 30. hetet tölti a várandósság teljes 40 hetéből.
















Ha teljesen őszinte akart volna lenni, azt mondta volna, hogy a terhesség nem "szép" folyamat a szó klasszikus értelmében, a terhesség nem könnyű, a "terhesség" egy, a valóságot jól kifejező szó. Aztán elgondolkodott, lelkiismeret-furdalása támadt, így mégsem ezt mondta. Amikor bárki megkérdezte, azt mondta, tulajdonképpen semmi oka panaszra, semmije nem fájt eddig, a kicsivel minden rendben, nincsen komplikáció, nincsenek problémák. Csak az a fránya önbizalom...az veszett el valahol útközben.

Szerelmes a lányába, szerelmes a férjébe, boldog is egyébként, de valami bizonytalanság van az egészben, ezt érezte.

Ha tükörbe nézett, egyszer csodálatosnak látta magát, máskor azon csodálkozott, mások hogyan láthatják csodálatosnak. Néha azt vette észre, hogy az a plusz 11 kg ijesztően nagy súllyal nehezedik rá, más reggeleken pihekönnyűnek találta magát.
Amikor még nem költözött be a kis lakos a pocakba, eszébe sem jutott, hogy vajon hogyan látják mások, ez is talán egy formája a sok önbizalomnak.
Ez most drámaian megváltozott, a buta sztereotípiák az anyákat elhanyagoltnak, ápolatlannak állítják be, amitől ez a lány mindig is rettegett. Persze ki mástól függhetne ez, ha nem tőle magától-ezzel próbálta vigasztalni magát.

Valahogy nehezen tudott megbarátkozni az új külsejével, kénytelen volt azonban rájönni, hogy ezzel nem harcolhat folyton, hiszen az minden maradék energiáját elvinné. Olvasott rémtörténeteket arról, hogy az otthon levő anyák egy kis idő múlva még sokkal jóképűbbnek látják a férjüket és szinte rettegnek attól, hogy ezt a jóképű férfit egy vékony,magas lány egyszercsak elragadja magával.

Ez a lány már most itt tartott...ránézett a fiúra, az ő Szerelmére, és csak nézte-nézte, milyen szépek a szürke szemek, a szarkalábak a szeme körül, a pötty az orra mellett, a nemes vonalú száj, az erős kéz...és mindez egy életre az övé, hiszen már férj és feleségként éltek immáron két hete. Pontosabban mindez egy életre az övé lehet, ha méltó marad rá.

Aki várt már babát, ezt pontosan jól érti.

Éppen a legjobb pillanatban érkezett el a fotózás napja.

Reggel korán felkelt, szép lassan összekészülődött,felébresztette Apácskát és elindultak Hajnihoz és Karolhoz, hogy az ő kezeik között megszülessenek a képek, a bizonyítékai annak, hogy még mindig van benne szép, hogy így is, "más-állapotban" is szép, ez az állapot mégiscsak gyönyörű.

És a nap végére maga is elhitte.

Elhitte, hogy a fiú szemében a csillogás neki szól, hogy ez valódi, őszinte öröm és/vagy büszkeség, ezt ő maga sem tudta eldönteni. Elhitte, hogy kerek pocakkal a világ is kerek, ő most így mégiscsak áldott állapotban van, a szó klasszikus értelmében.

Így telt ez a mai nap.

Anyák napja kismamaként

Álljon itt egy nagy kedvencem,

Beney Zsuzsa:Anya dúdolja című verse..

Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

---

---

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.

Az ember lánya bele sem gondol abba,milyen nagy feladat jó anyának lenni egészen addig a pillanatig, amíg ő maga is azzá nem válik. Én legalábbis így tapasztaltam.

Szerencsére az utóbbi időben nagyon klasszul alakult a kapcsolatom anyuval, ő azt mondja, hogy engem az anyaság változtatott meg, de ez nem egészen van így. Megváltoztatott annyiban, hogy átérzem a félelmeit, aggodalmait, megértem a haragját, a bizonytalanságát, de nem változtatta meg bennem azt, ahogy tiszteltem mindig is a rengeteg mindenért, amit értünk tett.

Az esküvőm napján aztán tudatosult bennem, hogy ő komolyan elbúcsúzott tőlem és átadott a férjemnek, ami élete egyik legnehezebb pillanata lehetett akkor is, ha mindketten tudtuk, ez nem változtat semmin. Mégis változtatott.

Aztán ott volt a szörnyű temetés, ahol miután tőlem el kellett búcsúznia, az édesanyjától is elköszönt, és mindezt halálos bátorsággal és erővel tette. Közel 30 évet "feláldozott" az életéből arra, hogy a szeretteinek éljen, gondozza, ápolja őket. Magát mindig a legutolsó helyre sorolta. Most talán visszakapta a maga életét, remélem.

Kismamaként megélni ezeket a napokat, igazán felemelő. Persze az ember eltervez egy csomó mindent, hogy mit szeretne majd, milyen legyen a kislánya, miket szeressen, miket szeretne neki megtanítani, de ezt úgysem mi döntjük el.:) Én csak borzasztóan várom, hogy megismerhessem a kis életet,amit mi hoztunk össze Apucival, hogy aztán jó embert neveljünk belőle.